100 éve: „A szerbek kirabolták Horgos környékét“

100 éve írták a lapok:

A szerbek kirabolták Horgos környékét

Mindenünnen érkeznek hírek, hogy a szerbek azokon a területeken, amelyeket ki kell üríteniük, zsarolnak, fosztogatnak és rabolnak. A lakosság elkeseredése óriási. Nem elég, hogy eddig is mérhetetlen terheket róttak rájuk, most azután megfosztják őket még attól is, amijük maradt. Ha a földet el tudnák vinni, talán még azt is elrabolnák. Hadd pusztuljon el minden ! Valóban el lehet mondani, hogy a föld is megsínyli, amerre jártak, akár csak a tatárjáráskor, így a szeged-alsótanyai lakosokat kegyetlenül zsarolják. Nagy adókat vetnek ki. Átlagosan holdanként 50 jugoszláv korona adót hajtottak be minden földdel bíró polgáron. Aki nem tudott fizetni, annak állatait, borát, ágyneműjét stb. vitték el. Az így elrabolt portékát árverés alá bocsátották, amikor a tulajdonos megválthatta. Ami megmaradt, azt elszállították,

így május 8-án 50 kocsival indultak az így elharácsolt holmikkal. Sírás és kétségbeesett jajgatás volt az egész tanyákon. Özvegy Bokor Károlyné, szeged-alsótanyai Átokháza 284. szám alatti lakostól elvittek 2 lovat, két darab kétéves csikót, 30 darab sertést és 12 darab szarvasmarhát.

A Rívó erdőből napok óta igen sok tüzelőanyagot hurcolnak el. A tüzelőanyagot Horgosra viszik. Május 6-án 75 kocsi, 7-én pedig 95 kocsi volt berendelve fuvarozásra. Horgoson kidobolták, hogy aki fuvarra be van rendelve és nem jelenik meg a pontos időre, attól elveszik a kocsit és a lovakat, a gazdát pedig lezárják.

Jelentések érkeztek arról is, hogy a szerbek még az iskolákat sem kímélik, így kifosztották teljesen a madarasicsárdai, madaraslói, kissori, körös-éri, rókabögyösi, rétvári iskolákat. Van iskola, ahonnan csak a felszerelést vitték el, de olyan is van, ahonnan még a lelőcserepet, padozatot, ajtókat és ablakokat is leszedték. A belső bútorzatot és felszerelést a felsorolt iskolákból az utolsó darabig elrabolták. Ezt a munkát oly vandalizmussal végezték, hogy szemtanuk állítása szerint, minden képzeletet felülmúl.

Ismeretes, hogy Horgos színmagyar lakossága a szerbek minden erőszakoskodása ellenére nagyszabású tüntetést rendezett Magyarország mellett, amikor a határkiigazító bizottság arra járt. Mert az indóháznál nem tehették — a szerbek onnan elkergették— az indóháztól vagy ezer lépésnyire Szabadka felé állottak fel a tüntetők és ott adtak kifejezést annak, hogy ők magyarok és Magyarországhoz akarnak tartozni. Még mindig keresik a résztvevőket, de eddig nem tudtak rájuk akadni.

Több embert faggatnak, vallatnak, de eredmény nélkül. Ismerve balkáni módszerüket, újabb kiutasításokra el kell készülnünk.

Magyarság, 1922. május 20 / 114. szám

Még mindig nem szűntek meg a szerb kiutasítások

Négy órán belül kellett a menekülteknek lakhelyüket elhagyni. A szerb államférfiak nap-nap után nagyhangú kijelentésekkel kürtölik tele a világsajtót és a génuai tárgyalásokat használják föl annak a hazugságnak az elhitetésére, hogy a szerb kormány a legkorrektebb módon viselkedik a magyar lakossággal szemben. Ezeket a kijelentéseket megcáfolják azonban a szerb hatóságok brutális ténykedései. Szombaton újabb menekültszállítmány érkezett Szegedre. A menekültek : Koch János zsombolyai bankigazgató, dr. Méler Károly nagykikindai bankigazgató, dr. Bartal Félix újvidéki ügyvéd, Kernács Pál zentai hegedűművész, Doleschal katolikus lelkész, báró Papp Géza öccse, Szarvas Dániel földbirtokos és még többen. Ezeknek a menekülteknek a szerbek egy percnyi időt sem engedélyeztek ügyes-bajos dolgaik rendbehozatalára és anyagi ügyeik rendezésére. A menekülteket egész váratlanul és annál lesújtóbban érte a kiürítés, mert négy órán belül el kellett hagyniok lakhelyüket. A kiutasításra állítólag az adott okot, hogy jelentős összeggel segítették azokat a magyar tisztviselőket, akiket a szerb kormány elbocsátott az állásukból.

A kiutasítottak rettenetes tortúrán mentek keresztül, amíg magyar területre értek. Megtagadtak tőlük minden segítséget, ami útjukat egy kissé megkönnyítette volna. Az egyik menekülttel, akiről megtudták, hogy pénzt hozott magával, a vele levő podgyászok után 150.000 korona fekbért fizettettek. A szerbek különben ezzel a menekült-szállítmánnyal olyan lehetetlen módon bántak el, hogy meg a bácskai lapok is a legnagyobb megbotránkozással írnak a kiutasításról és a szerb belügyminiszter sürgős intézkedését követelik.

Szeged, 1922. május 3 / 100. szám

Ma kezdik meg az új magyar-jugoszláv határ kijelölését.

A jugoszláv lapok — mint ismeretes — a határkiigazító bizottságok működéséről úgy számoltak be, mintha a jugoszláv állam újabb jelentékeny területeket kapna. Erre vonatkozólag dr. Aigner Károly főispán a következőket közölte  munkatársunkkal:

— Pavle Dobanovački szabadkai főispán azt mesélte a jugoszláv lapoknak, hogy Kelebiánál körülbelül 8000 katasztrális holdat csatolnak a határhoz. Ez is, mint minden más szerb hír, tendenciózus beállítás. Vlassel ezredes, a határmegállapító bizottság magyar delegációjának az elnöke ma tájékoztatott engem a valódi tényállásról, amely szerint Csikériánál a szerbek lesznek kénytelenek hátrább vonulni, viszont Kelebiánál, az úgynevezett Piukovics-birtokon, valamivel följebb nyomulnak, de a Sárga pataknál ismét hátrább mennek.így a tényleges területveszteségünk nem több 600 holdnál. Horgost — sajnos — nem kapjuk vissza. A dolog ugyanis úgy állt, hogy csak csere útján kaphattuk volna vissza és pedig oly módon, hogy kénytelenek lettünk volna Kelebia tájékán óriási, arányban nem álló engedményeket tenni a szerbeknek. Szegedet illetőleg megvan az a szomorú örömünk, hogy

Szeged városa külterületének egész közigazgatási határát visszakapja. Ily módon körülbelül 8000 katasztrális holdat kell Alsótanyán a szerbeknek kiüríteni.

— A gyálai rét, amelyre a szerbek minden erejükkel ráfeküdtek, a mienk marad, épp így a csonka-torontáli háromszög is. A határkiigazítás végrehajtása, vagyis az új határkarók felállítása ma kezdődik meg, Gyűrüs-puszta alatt, a Morva-erdő szélén, a Dráva-parton. Onnan vonul a bizottság Szeged felé, úgy hogy körülbelül május 14-15 én kezdik meg a szegedi határ megjelölését.

Bácska.

Magyarok nem kapnak földet.

Bácskábanderüre-borura osztogatják a jó zsíros földeket a szerb önkénteseknek és egyéb szerbeknek. Csak a magyarok nem kapnak földet.

Bácska kerületi beosztása.

Most jelent meg a SHS állam kerületi felosztásáról szóló rendelet. A szerb állam 33 kerületre oszlik. Bácskát is elszabdalták, a városokat pedig lefokozták. Az eddig önálló hatáskörrel rendelkező városok beletartoznak valamelyik kerületbe. Bácskából Magyarkanizsa, Zenta és Óbecse városokat, a zentai, óbecsei, zsablyai és titeli járásokat két község kivételével a belgrádi kerületbe osztották be. A bácskai kerület székhelye Újvidék. Ide tartozik: Baranya megye, Bácsmegyének a belgrádi kerülethez nem csatolt része, Újvidék, Szabadka és Zombor városok.

A magyarság nagygyűlése.

A bácskai magyarság nagygyűlése az eddigi jelek szerint pünkösd napján lesz, amikor a magyarság sérelmeit memorandumba foglalják és eljuttatják a szerb miniszterelnöknek.

319 ezer magyarnak kellett otthonát elhagynia.

Az Országos Menekültügyi Hivatal legutóbbi kimutatása szerint Csonkamagyarországon ezidő szerint 319483 menekült él. Erdélyből 188 490, a Felvidékről 78 777, az elszakított Délvidékről pedig 52 216 magyart kényszerítettek otthona elhagyására.

Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922. május 10 / 19. szám

A baranyai és bácskai határ.

BAJA, május 10. Föltétlenül megbízható helyről szerzett értesülésünk szerint a délvidéki határkiigazító bizottság, amely az elmúlt hetekben szemlét tartott a kiigazítandó területen fekvő községekben, befejezte munkáját A bizottság már összegezte a szemle eredményét és a legközelebbi napokban kezdetét veszi a végleges határkiigazítás. Értesülésünk szerint a délvidéki határkiigazításnak Baranyára vonatkozó része teljesen befejeződött és pedig Magyarországra nézve kedvezően.

Baranyamegyében ugyanis a határmegállapító bizottság végleg megállapítván a trianoni határvonalat, visszacsatolta Magyarországhoz Old, Kaszád, Beremend községek határát, mintegy 3300 katasztrális holdat, llocska község kerületéből 300 katasztrális holdat, Izabellaföldnél 1100 holdat és Krapáncsa község határából 1600 holdnyi területet. Ezzel szemben a Jugoszláviához csatolt Főherceglak és Tályog község határából 1700 katasztrális holdat. Ilyen módon Magyarországnak 4600 katasztrális hold esik javára.

A baranyai végleges határkiigazítás után most már a Bácskára kerül a sor, ahol a napokban fogja megállapítani a határmegállapító bizottság a végleges trianoni határvonalat. A bizottság főútvonala a Dráva mente.

Szeged, 1922. május 11 / 107. szám